Bár az ember nem érzékeli, jó pár állat viszont igen: bolygónk mágneses mezője számos állat vándorlását segíti. Közéjük tartoznak a tengeri teknősök is, azzal a különlegességgel, hogy ezek az állatok nemcsak navigációra képesek, hanem felismerik azon helyek mágneses mezőit, ahol korábban táplálékhoz jutottak.
A Hubble űrteleszkóp felvételei alapján a Jupiter rendkívül erős mágneses tere, valamint az Io hold vulkanikus tevékenysége páratlan folyamatokat indít be a bolygó légkörében.
Az Európai Űrügynökség az eddigi legnagyobb felbontású képeket adta közre a Napról, amikbe bele is lehet nagyítani. Mindez közelebb viheti az emberiséget az égitest természetének megértéséhez.
Az új-zélandi Roturai-tó neve valószínűleg kevés ember számára ismerős, a tudósok egy része azonban kifejezetten érdeklődik iránta, geológusok régóta szeretnék alaposabban megvizsgálni a területet. Erre nemrég sikerült sort keríteni, ennek köszönhetően pedig számos érdekesség derült ki róla.
Az Eseményhorizont Teleszkópot használó nemzetközi tudóscsapat úgy véli, minden fekete lyuknak azonos lehet a fizikája.
Izlandi kutatók szerint az egyre több űrszemét miatt keletkező, majd a légkörben megolvadó fém egy hálót fog vonni a bolygónk köré, ami felére csökkentheti a mágneses erőtér méretét.
Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint olyan új adatátviteli módot sikerült kidolgozniuk, amellyel a jövő számítógépei az emberi agyhoz hasonlóan működhetnek.
Figyelemre méltó eszközt alkotott meg a Synex Medical: csak az ujjbegyünket kell bedugni egy készülékbe, és az megmondja a vércukorszintünket. Ehhez pedig semmiféle szúrásra nincs szükség.
Egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE kutatóinak közreműködésével eddig nem ismert térszerkezeteket, óriás „mágneskígyókat” talált a Nap mágneses terében.
Egy filléres kézi mágnes „hatástalanított” egy felbecsülhetetlen értékű marsi meteoritdarabot, ami a vörös bolygó egykori mágneses mezejéről árulhatott volna el részleteket.
Az YZ Ceti b névre keresztelt bolygó olyan közel keringhet a csillagához, hogy az abból származó töltött részecskéket visszalöki az égitestre. A befogott rádiójelek alapján legalábbis ez a helyzet.
A brit Tokamak Energy bejelentette, hogy elkészült a Demo4 nevű mágnese, ami képes a fúziós erőműben keletkező plazmát kontrollálni.
A tudósok mérése szerint december 19-én hajnalban egy kisebb lyuk keletkezett a Földet védő magnetoszférán.
Akkor lehet hatékony a fúziós erőmű, ha minimális energiabefektetés mellett tud működni. Ez egyelőre még távolinak tűnik, de egy lépéssel ismét közelebb kerültünk ehhez a célhoz.
Az Európai Űrügynökség (ESA) tudósai három műhold által gyűjtött adatokat alakítottak át, hogy hallható legyen a Föld mágneses tere.
A kaliforniai törésvonalak mentén a mágneses mezőben bekövetkező változás segítheti előrejelezni az esetleges földrengést, de a kutatók egyelőre további vizsgálatokat szorgalmaznak.
Kínai kutatók megpróbálták lekörözni az amerikai kollégákat. Bár nem sikerült, az elért eredmény így is hangsúlyos: készült egy nagyon erős mágnes.
A kutatók a Tejútrendszerben találták meg azt a neutroncsillagot, amelynek mágneses mezője 60 százalékkal erősebb a korábbi rekorderénél.
Bolygónk védőburka már nem egészen olyan, mint amilyen az eltelt két évszázadban volt.
A lábunk alatt zajló folyamatok még nem teljesen ismertek a tudósok előtt. Íme egy újabb ilyen.
